"Because today has just begun, No matter whatever else I've done, I'm here for you"

God bless you all! - szól a "hivatalos" Ozzy köszöntés. Sziasztok!
A mostani bejegyzésem egy olyan számról fog szólni, amelyet rég óta nagyon szeretek és igazándiból, gyönyörűen fogalmazza meg azt, amit egy ember a párja iránt érezhet. A szám címe: Here for you, előadó: Ozzy Osbourne

Sokan mondják, hogy bevarjúsodtam, de hát ez van, ezt kell (vagyis jó lenne, ha szeretnék) szeretni.

A szám szövege a következő: (magyarítom kicsit azoknak akik nem tudnak angolul)
I remember all the good times (Emlékszem még a szép időkre)
Sometimes I'd wonder would it last (Amikor még azt hittem, hogy véget érhet)
I used to dream about the future (A jövőről álmodoztam akkor,)
But now the future is the past (De most a jövő lett a múlt.)

I don't wanna live in yesterday (Nem akarok a tegnap foglya lenni)
Cross my heart until I die (Megálljt mondani a szívemnek örökké)
Don't wanna know just what tomorrow may bring (Nem akarom tudni mit hozhat a holnap)
Because today has just begun (Mert a ma csak most kezdődött)
No matter whatever else I've done (Nem érdekel, tegyek akármit is)
I'm here for you (Én itt vagyok neked.)
I'm here for you

So now I sit here and I wonder (Most itt ülök és csodálom)
What ever happened to my friends? (Mi történt a barátaimmal)
Too many bought a one way ticket (Túl sokan vettek egy életre jegyet)
But I'll be with you 'til the end (De én mindvégig elkísérlek)

I don't wanna live in yesterday (Nem akarok a tegnap foglya lenni)
Cross my heart until I die (Megálljt mondani a szívemnek örökké)
Don't wanna know just what tomorrow may bring (Nem akarom tudni mit hozhat a holnap)
Because today has just begun (Mert a ma csak most kezdődött)
No matter whatever else I've done (Nem érdekel, tegyek akármit is)
I'm here for you (Én itt vagyok neked.)
You're my religion, you're my reason to live (Te vagy a vallásom, miattad érdemes élnem)
You are the heaven in my hell (Te vagy a menny a poklomban)
We've been together for a long long time (Réges-rég óta együtt vagyunk)
And I just can't live without you (És én nem tudok élni nélküled)
No matter what you do, I'm here for you (Tégy bármit nem érdekel, én itt vagyok neked.)

I don't wanna live in yesterday (Nem akarok a tegnap foglya lenni)
Cross my heart until I die (Megálljt mondani a szívemnek örökké)
Don't wanna know just what tomorrow may bring (Nem akarom tudni mit hozhat a holnap)
Because today has just begun (Mert a ma csak most kezdődött)
No matter whatever else I've done (Nem érdekel, tegyek akármit is)
I'm here for you (Én itt vagyok neked.)
I'm here for you
I'm here for you
I'm here for you
_____________________________________________________________

Ez lenne a szám maga. Nagyon gyönyörű és a hideg végigfut rajtam, ha meghallgatom, bár nincs ilyeténképpen senkim, de egy pillanatig el tudom hitetni magammal és ez jó érzés.

Igen, most jöhetnek a kommentek arról, hogy mennyire hülye vagyok....

A szeretet pedig igen is fontos dolog, még ha viszonzatlan is, mert emiatt vagyunk emberek, nem pedig gorillák, vagy kövek. Mára ennyit szeretnék megosztani veletek. A dal elemzését rátok hagyom, így első kézből tapasztalhattok meg önálló, eddig még nem hallott gondolatokat is. :)

A számot itt találjátok:
https://www.youtube.com/watch?v=5aHGQ9yCmwI

Jó szórakozást kívánok hozzá!

I love you all!

Sziasztok!

Életstílus

Sziasztok!

A ma éjjeli "cikkem" (ez nem igaz, mert most kivételesen magamról fogok beszélni, vagyis írni) egy olyan témát pedzeget, mely az életfelfogást és a megélni kívánt életvitelt (hú de szépen fogalmaztam) szeretné debütálni. (komolyan... nem undorító, ahogy tudok olykor beszélni?)

Az imént beszélgettem egy kedves barátommal, aki azt kérdezte, mi szeretnék lenni belül. Nos, én valahogy nem a mai korban tudnám elképzelni magamat. Inkább valahogy korábban... A Rock and Roll világában ráadásul. Szívesen el tudnék képzelni egy olyan világot ide, amikor valahogy minden annyira egyszerű, mert az érzéseink elég erőt adnak hozzá. Szeretném valahogy azt a sok-sok érzést mind kiadni, amit jelenleg csak a verseimben és a zenéléssel tudok kimutatni. Egy olyan világot, aminek hátterében Jerry Lee Lewis szól, minden utca esténként jampikkal lenne teli, akik egyszerűen csak boldogok, én pedig valahol köztük lennék...

Nem is olyan rég felvettem egy kis Boogie-woogie-t, amit szeretnék megosztani veletek. [A boogie-woogie, a Rock and Roll eredeti alakja, származási helye New Orleans, Amerika. A blues-ból alakult ki, a mai napig igen közkedvelt tánczene. Hazai főbb képviselői: Fenyő Miklós és a Hungária zenekar, Dolly, Komár László /nyugodjon békében/, stb...]

Ahogy a nagy sikerű filmben, a Made in Hungáriában is mondta Szabó-Kimmel Tamás: "Én csak zenélni akarok! Meg szerelmesnek lenni! Ennyi!" Nos, én is valami hasonlóra vágyom idebent. Valamint arra, hogy az embereknek boldogságot, örömet okozhassak azzal, amit csinálok akár zene, akár szerelem terén.
Ha előkerül a Rock and Roll, mint beszéd téma, akkor olyanná válok, mint egy kisgyerek, aki életében először kap ajándékot. Egyszerűen büszke leszek arra, hogy élek.

Remélem elnyeri a tetszéseteket a dallam:
https://app.box.com/s/b994pwdqbcl30vn30m0j

További szép napot mindenkinek!

This I love

Sziasztok!

A mai bejegyzés lesz az utolsó az államvizsga előtt, ami feltehetőleg inkább mészárlás lesz, sem mint vizsga. Na mindegy...

Szóval, nem is olyan rég, - hála az unokahúgomnak - visszataláltam a Guns N' Roses nevű zenekarhoz ami számomra elég fontos momentum volt. Tudom, sokaknak túl lagymatag a rockhoz, viszont minden számában ott van valami kegyetlenül jól megfogalmazott életérzés és empátia az élni akarás felé. (Hú de szépen fogalmaztam) A cikk mellé adagolt zeneszám is épp egy ilyen darab. Sokak által gyűlölt album a Chinise Democracy, mert Slash, Izzy és a többi nagyobb név kilépett a zenekarból, így maradt Axl Rose és sok lelkes "új fiú". A szám címe: This I love.

Azért választottam ezt a darabot, mert 1) ez kapcsolódik az előző bejegyzésemhez is, illetve 2) sok-sok emléket felidéz bennem a szövege és maga a dallamvilága. Mindenkinek tudom ajánlani, mert egyszerűen ad egy életérzést. (zárójeles megjegyzés: nem, nem vagyok mindig szomorú, viszont az ilyen érzelmesebb darabokat hozzám nagyon közelinek érzem).

Ugye mindenki emlékszik a szeretetről szóló cikkemre? Nos, szeretet a szerelem is, ahogy a dalban is szó van róla. De eleget beszéltem erről a témáról, beszéljen helyettem a This I love a Guns N' Roses-tól.

A számot itt tudjátok letölteni:

https://app.box.com/s/jm32h3c2le3dq10ly4ct

Mindenkinek további szép napot!

A szeretetről

Sziasztok!

A mai alkalommal, a szeretetről szeretnék egy kis eszmecserét folytatni mindenkivel.

Ha ezt a szót halljuk, hogy „szeretet”, elsőre valamiféle pozitív érzelmet képzelünk magunk elé. A szónak érzelmi jelentése van. Ám a valóság ennél sokkal gazdagabb: nem csak érzelem, és nem csak pozitív ez a fogalom. Egy barátommal beszélgettem egyszer, aki kijelentette, hogy ha meghallja ezt a szót, akkor nem tudja, hogy mit is jelent igazából. Azt jelenti, hogy „kell nekem”, vagy azt, hogy „kedvezek neki”? Vagy talán azt, hogy a „javát akarom”? Esetleg azt, hogy „tegye azt, amit én dirigálok”? Vagy, hogy „legyen velem, és szolgáljon engem”? Mi valójában a szeretet?

A magyar nyelv (ez a drága kincs) úgy értelmezi: szer – etet. Tehát, hogy az a szer, amelyik etet… Az etetés gyakorlata pedig a legközvetlenebb kifejeződése a szeretetnek. Tekintsünk elsőként az anyaságra. És ugye, ahogy édesanyám is mondta több ízben: „az anyák szeretete nem múlik el soha.”. Szóval az anya, ahogy eteti újszülött kisfiát, vagy kislányát, úgy fejezi ki szeretetét. Saját tejével táplálja, aztán később etetgeti valami pépes dologgal, de az viszont ne legyen forró, hűteni kell, meg azt is figyelni, hogy a gyerek félre ne nyeljen… Aztán a büfiztetés, meg az aggódás, amikor beteg a kicsi… Tehát az anya, a gyermeke irányába, tökéletesen megvalósítja a „szer-etet” és a szeretet egységét.

Mi is a szeretet?

Ezeken, az érzelmi hullámokon túl, és a táplálás gesztusán is túlmenően, ez az erő egy, a fizikai síkon is folyamatosan jelen lévő, a létezést lehetővé tévő erő, az EGYBETARTOZÁS ereje. Összetartó erő. Ez az erő tartja egyben a Föld bolygót, ez vonz minket konkrétan a földhöz, ezt hívjuk úgy, hogy kohéziós erő. Ettől az erőtől van megfogható anyag, amely egybe összeáll, ettől képesek a Naprendszer bolygói egy rendszert alkotni a Nappal. Ezen erő által keringeti maga körül a bolygókat a Nap, de ezen erőnél fogva kering Ő maga is a Galaxis centruma körül, együtt a Naprendszerrel, és együtt a többi másik Napokkal is. És még a Galaxis is kering, a többi Galaxissal együtt a Metagalaxis középpontja körül, amely ezeket, a hatalmas Galaxisokat is mind összefogja. Ez a Szeretet.

A soron következő dal / dallam egy picit szomorkásnak tűnhet, de ez is afféle szeretetről szól. Remélem tetszeni fog nektek.

https://app.box.com/s/5i4jls6i7kmkkdk7he7q

Funky makik előnyben

Sziasztok!

Igen, jöhetnek a paradicsomok, mert rég írtam nektek, kedves olvasók (már, ha vagytok egyáltalán).
Elég sok eseményen mentem át és jelenleg is élem őket szaporán, de ez mit sem ronthat a kedélyemen nemde? Nos, az a helyzet, hogy cseppet de... Erről írhatnék egy újabb népművelő cikket, viszont ezúttal ahelyett, hogy világfájdalmam másokra traktálnám, egy új zenei irányzattal ismertetek meg mindenkit:

A neve: FUNKY

Itt van a május, itt a nyár a nyakunkon, így a depizést ezennel megtiltom mindenkinek. A funky is pont erről szól: Annyira szedett vetettnek és szórakozottnak tűnik, hogy arra nem nagyon vannak szavak. (A másik öröm forrás számomra a rock and roll, de azt majd egyszer mutatok majd ;) )

A közelmúlt eseményeit ennyivel szeretném lereagálni:

• vége a sulinak
• túl vagyok az első mély "depihullámon" (hála azoknak az érzelmeknek amiknek nem kéne lenniük)
• lassan itt az államvizsga
• (zárójeles megj: nagyon uncsi itthon)
• újra aktívan zenélek
• Gazdagabb lettem egy-két új baráttal, amiért cserében el kellett dobnom egy nagy szerelmet, de totálisan megérte.

Alantabb hallgathatjátok meg ezt a funky maki történetet, szerintem vicces is, illetve felvidíthat. Legalább is egy pillanatra mind elmosolyodhatunk alatta.

https://app.box.com/s/zeuhq14dg7pqqe08elgw

Egyenlőre ennyi lenne. De ne féljetek, folytatás is lesz. Addig is mindenkinek kellemes pihenést!

Sziasztok!

10 kérdésem van... De hogy mit kapsz érte?

Sziasztok!

Egy rövidebb szünet után újra jelentkezünk ferge - Most figyeljetek! - ferge-teges (Barney büszke lenne rám) cikksorozatunkkal, mely ezúttal is egy érdekes témával fog elétek tárulni.

Na, ennyi hülyeség bőven elég volt mára... vagyis mégsem.

Az interneten szembejött velem néhány olyan cikk, ami arról szólt kivétel nélkül, hogy "10 kérdés amitől kiborulna egy képzőművész, fotós, madárember o.O, sírásó, macskasimogató UFO, stb.
Az én 10 kérdésem is elkészült ennek örömére, mely a következő lesz: "10 kérdés, amitől egy zongorista kiborulhat" - (Figyelem, a következőkben a töménytelen hülyeség és szakavatott bohócság, mit a cikk írója birtokol, elszabadulhat. A kellemetlenségekért elnézést kérünk)

1) Úristen!!! Te eszméletlenül játszol! Hogy tud valaki így játszani, mint te!?

Köszönöm a biztatást, de ez nem ördögi dolog. Ennek is, mint minden létező foglalkozásnak is a gyakorlás, mondhatni tréningezés a lelke. Ha valaki gyakorlás nélkül akarna repülőt vezetni... nos, az Úr irgalmazzon a lelkének.

2) Játszd le légy oly szíves ezt a (szerintem nem is létező) no name számot!

Ha a világon minden számot megtanulnék, de úgy mindent, akkor már rég meghaltam volna, mert egy élet is kevés ehhez a hadművelethez. Tudom, ez kissé egoistának tűnhet, de nem lakom a zongorámban, így néha ennem is kell. Az ilyen kérésektől néha a falra tudok mászni, mert olyan, egyébként irgalmatlanul rossz dalokat kérnek, amiket a magam és a zongora felé tanúsított tiszteletből, inkább ignoráltam, mintsem akár csak rágondoljak.

3) Mihez kezdesz a zenével, zongorázással később?

Autókat fogok szerelni egy tál bablevesért. Mindenképpen...

4) Fúú, megtanítasz engem is zenélni? (erre általában 2 hetet adnának)

Megtanítanálak annyira zenélni, mint amennyire én tudok, nagyon szívesen. De az időt amit rád szánnék, azt ne úgy háláld meg, hogy nem jössz el az órákra, illetve replikázol, mert egyenlőre még fogalmad sincs, hogy mit csinálsz.

5) Írsz nekem egy számot kérlek? *-*

Nem vagyok zeneszerző, maximum improvizatív jelleggel tudok valamit odapötyögni neked, vagy esetleg komolyan foglalkoznék az üggyel, ha ennyire fontos lennél nekem. De sajnos, a szívességből még senki nem élt meg... sajnos.

6) Áh ugyan! Nálad Ő sokkal jobban csinálja!

Na igen. Liszt Ferenc egyszerűen hihetetlen volt, Robert Wells szintén. Nem én vagyok a legjobb, ez is igaz. De egy valamiben biztos vagyok: Odavagyok azért, amit csinálok. Ezért pedig nem lehet senkire sem beszólni.

7) Hú, de hát ezt máshol is hallottam, csak te nem úgy játszod...

Igen... Én nem vagyok se koreai, se más ázsiai néphez tartozó, akinek rendre koppintania kell mindent. Szerintem az egyedi játékmód sokkal előnyösebb, mint egy másolat, amiben semmi érték nincsen a belefeccölt időn és idegeskedésen kívül.

8) Ha ilyen királyul nyomod, akkor miért vagy egyedül? Ezzel szédíthetnél mindenkit.

Én is szeretem Jerry Lee-t, de attól még nekem nem sok kedvem van egy ilyen akcióhoz. Most gondolj bele: Elcsábítok egy lányt ezzel, sőt tovább megyek, el is veszem. Majd a nászéjszakán is amikor akcióznom kéne, majd leülök inkább és játszok neki valami szépet, a kisbaba az majd kibújik belőle a zene hallatára? Egyébként is hogy nézne ki? Félig ember, félig violinkulcs?

9) Ezzel miért nem szerepelsz az X-faktorban?

Ezzel a kérdéssel miért nem szerepelsz a Mónika-showban?
Azért nem szerepelnék ilyesmikben, mert 1. bundázva vannak; 2. nem erre van szüksége a show biznisznek; 3. (nem, nem leszel a párom) csak felidegesíteném magam, mert Zsíros B. Ödön a nemlétező énektudásával kenterbe verne egy teszem azt, jól megoldott Fenyő Miklós számot.

10) Miért nem veszel egy jobb hangszert?

Adjá pénzt! Circa 120.000 forint lesz. A lóvét a szexi titkárnőmnek utaljátok légyszi.

Egy rendhagyó irodalomóra

Sziasztok!

A mai hétfőt (mely egy fekete lyuk a naptárban) egy más művészetnek szentelem, ez pedig az irodalom.

Írtam (vagyis úgy csináltam, mint aki ír) egy szabadverset, amit szeretnék megosztani veletek.

Szonett a természet haragjához

Erőd hatalmas, gigászokat porlasztasz egyetlen pillantással, Dörrensz, csattansz, zúgsz, búgsz, harapsz és karmolsz, De ami a legfontosabb, hogy a jó időbe begyalogolsz, S várod, hogy rettegjünk tőled, hogy megmutasd hatalmad.

Életek százai törpülnek el előtted, hisz oly kevesek vagyunk, Mert vérszomjas vagy, ezt te is tudod, hisz mennydörögsz, Villámlasz, fújtatsz, s ki tudja még mit akarsz, Hisz nem tehet ellened akár sok száz, akár mi magunk.

De mindenhonnan van kiút, pláne, ha az életünk a tét! Pokoljárássá amortizálódott féktelen haragod, Hiszen esélyünk, igazából egyáltalán nincs kevés.

Megtanultam a nagy ősöktől, hogy feladni nem fogod, Kihívlak erre az egyetlen egy utolsó táncra ezért, Hogy megmutassam, félni csak neked van jogod.

Remélem valamelyest elnyerte tetszéseteket. Jelenleg csak ennyit tudok elétek bocsájtani. Legyen szép napotok!

The rage of fire

Sziasztok!

A mai nap egy másik oldalát szeretném megmutatni a zenének, illetve az érzelmeknek is egyúttal. A mai nap volt egy pár olyan esemény, ami miatt cseppet ideges vagyok, valamint roppant dühös is, ezt pedig a hőn szeretett családom körében kaphattam el. (Igen, ez afféle betegség: tönkretesz)

Egyik kedves rokonom fenyegetődzött az életünkkel (édesanyám és én), amit nem hagyhattam szó nélkül. Nos, az ősök, ahogy egy tanult kollégám állítja, elválnak lassacskán. Ez nálunk egy huzavona amely már jó pár éve zajlik. Látom, hogy a testvéremet még jobban megviseli a dolog, amiben azt tartom a legrosszabbnak, hogy nem tudok mit tenni érte. Apa, igen, apuról van szó, egy pletykára alapozva nekiesett szétbombázni a lelkünket (mert hát ő semmi rosszat nem tett) és ezt olyan kedvesen meg is akarta osztani velünk. Huhh.... annyira mérges és haragos vagyok rá, hogy olyat még nem éreztem. Legszívesebben.... na mindegy.

Szóval a lényeg az, hogy megpróbáltam visszafogni magam, de így is lekaptam a fejét egy ahhoz képes rövid vitában. Elvonultam a zongorához, hogy hátha megnyugodhatok egy kis lágy zenétől, vagy nem is tudom mit várhattam el... talán csak egy kis zugot. Gondolom néhányan szeretitek a metált. Mert amit ma elhoztam nektek (csak hogy szokásomat tartsam és mert tudom, hogy ezt értékelitek innen a legjobban) egy az eddigiekhez képest különleges dalt. Már lehet készíteni az ördögvillákat és a loboncokat egy kis headbang-re, ugyanis a hét utolsó ajándéka számotokra: Megadeth. Én legutóbb a Duke Nukem című játék zenéjét hallottam ami tőlük van, de találtam egy kottát hozzá, amit ki kellett próbálnom és most "végre" elég erőm is van a lejátszáshoz. Ahogy halljátok a játékból, tele vagyok haraggal és gyűlölettel (így nem leszek Jedi-mester ha tovább folytatom) ami ki akart jönni. Bár a zenélés egy kis nyugalmat is adott, de... Mindezen (számomra) krízishelyzet folyományaképp készült szemelvény talán nektek inkább élvezeti termék lesz. (de gyönyörűen fogalmaztam, te jó ég!!!)

A számot innen tudjátok letölteni:
https://app.box.com/s/k8xpy3669ftzqurfhn0d

Ez úton szeretnék mindenkitől elnézést kérni amiatt, hogy ideömlesztettem nektek a magánügyeimet, amit valamilyen módon (egy kis süti vagy ölelés formájában) szeretnék kárpótolni. Nos, mindenkinek további szép napot kívánok!

Rolling in the deep

Sziasztok!

Ismét fergeteges napunk van, bár ezt ideje megszakítanom egy blogbejegyzéssel. (Ne haragudjatok, de olyan jó számot találtam na)

Olvastam (igen szoktam olyat is) egy újságcikket (elég régi, Szabad Földes cikk volt) a minap és rájöttem, hogy nem vagyok tisztában olykor a saját tulajdonságaimmal is, vagy épp a gondolataimmal sem. Ez cseppet gáz, de hát van ilyen. Amit biztosan tudok, hogy nagyon szórakozott tudok lenni.
A másik kellemes tulajdonságom, hogy szeretek elkavarodni a saját gondolataimban és belehibbanni. (új szó, nóbel-díjért kiált)

Annyit mondom, de most is elismételem: legyen időnk magunkra is. Nem kötelező az önzés, és nem is csábítok erre senkit. Csak szeretném, hogy ne legyünk ilyen meggondolatlanul hanyagok, ha magunkról van szó. A mai szám amit feljátszottam, az Adele - Rolling in the deep című okssága lett. Nem lett elég rock-os mint azt szerettem volna, de mindenki követ el hibákat. Viszont amit nektek kell kötelező háziként megcsinálni: 5-5 számotokra különleges jó és rossz tulajdonságotok egy papírra, illetve egy másik lapra minden tulajdonságotokról 3-3 mondat arról, hogy miért is lett az. a 3-3 persze a körítés nélkül.

Mára ennyit szerettem volna csak, mert lassan leragad a szemem és holnap hosszú napom lesz. Viszont ez a szám felkívánta magát ide.

Mindenkinek további csodás napot és jó éjszakát!

A szám letölthető eme linken:
https://app.box.com/s/qqfdtwn9yqwrobxifwqp

Together as one, avagy mindörökké Michael

Sziasztok!

Mai olvasni és hallgatni valónkat egy hirtelen közbejött esemény miatt hoztam létre nektek.

Ugyebár a család fontos és emiatt egy kis kitérést kell tennem egy számomra sokat jelentő barátom miatt. Neki most túl sok gond szakadt a nyakába, pont a családja miatt. Remélem ő is olvassa ezt a kis lélekpumpálást. A zene amit hoztam nektek, ezúttal nem saját felvétel lesz, hanem egy videofelvétel. Gondolom rengetegen hallottatok már a PianoGuys nevű összeesküvésről. Nagyon jó csapatról van szó, és ahogy hallgattam a minap a Michael Jackson-ra alkotott számukat, rájöttem, hogy így tudnám elmagyarázni neki is és minden hasonló bajjal rendelkező embertársamnak a következőt:

A zeneszám alatt összesen két ember játszik. Egy zongora és egy cselló használatával. A cselló mégis sok csellóként figyelhető meg a felvételek trükkje miatt, de nagyon ötletes. Úgy dolgoznak egybe, mintha egy csapatot alkotnának, emellett a csellóval olyan összhangot mutatnak fel, ami egy ilyen erőteljes beat-ekkel rendelkező dallamot (Billie Jean, Smooth Criminal, Beat it) is teljes lelki békévé varázsol. Ezt tanácsolnám neki is, valamint hogy ideje körbenézni a vak világban. Elvégre senki nincs egyedül ténylegesen. Mindannyiunknak vannak barátai, akik egy - egy csellóként működnek közben a saját zongorajátékunkban. Van, hogy a zongorajáték nehéz és fárasztó, de egy jól működő és kiválóan forgatott cselló rengeteget tud segíteni nekünk. Előbb, vagy utóbb rá kell ébrednünk, hogy ha ránézünk a másikra aki segíteni akar, hogy szövetségesre leltünk. Emellett, ha a partner még barát is, akkor joggal gondolhatunk a barátság erejére is. Szerintem létezik barátság billentyűs és vonós között...

A világunk tele van problémákkal, mint ahogy a Billie Jean is nehéz kísérettel, de nem erre vannak a barátaink? Megvédenek minket és segítenek megoldani a bajokat: Gondoljunk csak bele, hogy a mellettünk figyelő basszusgitár nem véletlen van ott. Tehát mi a tanulság? Nem vagyunk egyedül és úgy tűnik, sosem maradunk egyedül.

Mára csak ennyi fért bele, és a héten nem is lesz több, mert a gyakorlati helyemen van egy csomó elintézni valóm. Mindenkinek további szép hetet kívánok.

A szám címe: Michael meats Mozart. Hallgassátok és nézzétek szeretettel.
http://www.youtube.com/watch?v=c0PJypKYCUk

Reggeli Romantika

Sziasztok!

Mielőtt megijedtek, nem orgiát fogok tartani nektek.

Tegnap este megnéztem a Jéghercegnő című filmet, és még egy kicsit a hatása alatt vagyok. Nagyon aranyos, és romantikus film volt, aminek nem bírtam ellenállni, meg kellett néznem. A témája a műkorcsolya és a fizika, valamint ezek kohéziója a szerelemben...

Tudtátok, hogy a szerelmet választja minden második zeneszerző témának? Nagyon érdekes és nem váratlan dolog, de erre most egy zenetörténeti óra keretén belül nem szeretnék kitérni.

A szerelem az ami feldob és egyszerre elvarázsol minket. egyszerre leszünk nagyon éberek és teljesen kábák is. Ennek örömére, hogy ezt "megtudtuk" (mindenki könyökén kijön már), megmutatnék nektek valamit. Ezt ma reggel csináltam, csak nektek, és csak most.
A dal letölthető az alábbi linken:
https://app.box.com/s/bzo79injplzvmm2cyuj0
Remélem nem fogok akkora bajt okozni az ilyen hóbortjaimmal, hogy feltöltögetem ezeket...

Állítólag Január van, de havat, vagy jeget még nem láttam a "télen", vagyis a hosszú 3 hónapos Novemberben. költői kérdésem, hogy vajon mást is irritál, vagy csak engem?

A romantikára visszatérve: A világ egy gyönyörű hely, ha valaki romantikázik nem igaz? De ne feledjétek, akkor is gyönyörű, ha éppen sétálunk, pihenünk, vagy épp a munka / suli heves világában barangolunk. Mindenkinek vannak kellemes percei, ezt én váltig állítom. Azt hiszem ez és a temérdek édesség amivel indítottam reggel szülte ezt a kis dalocskát.

Azt hiszem, ha nem lesz valami elképesztő esemény ma, akkor mára ennyi lenne.

Legyetek jók, ha tudtok, a többi... nos a többi nem számít.

Moon River

Sziasztok!

A mai szösszenetet a címadó dalnak köszönhetitek. (Túl sok mindent asszociálok össze egy-egy dallal kapcsolatban, de ez van)
A szokásos felállás volt, vagyis leültem gyakorolni.... (mintha mást nem is csinálnék nem igaz?) A Moon River, egy olyan szám volt, aminek a keringős jellege miatt számomra egy kisebb agybajt jelentett, de valahogy átverekedtem magam rajta. Kiváló erre a szombatra nemde? De ma nem egy keringőt, hanem egy jazz-esebb dalt hoztam. A jazz egy gyönyörű dolog, ha van időnk és kedvünk elmélkedni. Gondolom kitaláltátok, hogy ma az elmélkedés lenne a téma.

Mint legutóbb is, most is egy saját sztorival indítanék:

Egy régi ismerősömmel összekaptunk, és emellett a suliban is voltak bajok, meg úgy itthon is általánosságban; Szóval voltak bajok, ahogy egy barátom mondta nekem tegnap. Kissé besokalltam, persze ezt nem hoztam senki tudomására, és leültem gyakorolni. Előjött a Moon River is, és a gondolatok elkezdtek sorakozni. Mire a szám véget ért, ami mikor az órára néztem volt egy órás is, rá kellett döbbennem, hogy
1) több ilyen magamra fordítható idő kellene
2) Megnyugodtam, és már kerestem  megoldásokat a bajokra
3) Hirtelen semmivé váltak a negatív gondolatok, és elpárologtak. Bár ott voltak a levegőben, de láttam kiutat.

A véleményem nem változott az óta sem: mindenkinek kell némi csendesen, lágy élvezetekkel (pl. forró fürdő, kellemes zene, egy pici csoki evés a kandalló mellett, miközben lágy jazz szól a háttérben, és eszünkbe jut: annyira nem rossz élni)

Egy ilyen, sőt sok-sok ilyen pillanatot kívánok mindenkinek, mint amihez hasonlót én is átéltem.

A dalt (nem az egy órásat) itt tudjátok letölteni:
https://app.box.com/s/llc1706fdrbvjhdud9u7

Máté Péter újratöltve

Sziasztok!

A mai blogszemelvényt egy dél körül gyakorolt számnak köszönhetitek, ez pedig Máté Péter egy szinte közismert slágere: Ő... (nem, most nem találgatok, hanem ez a címe a dalnak)

Van itt olyan, aki hallott már szerintem a nyugodt kávéházi hangulatról. Én is hallottam, de nem szoktam kávézni (bár attól még elmehetnék ide, na de sebaj). A mai megosztani valóm veletek, az pont ehhez a számhoz kapcsolódik:

Ugye, nekünk is szükségünk van egy kis lazításra, egy kis tea melletti sütizésre a kandalló mellett például. Persze, mindezt a szeretteink körében, és/vagy a szívünk választottjával. A dallamról, mindig az jut eszembe, hogy milyen is egy boldog család, vagy éppen egy tökéletes pillanatot megélő szerelmes pár. Egy magatokban eldöntendő kérdést intéznék hozzátok: Ti éltetek már meg ilyet?

A választ, nem kérném sem kommentek, sem üzenetek formájában.

Ma különösen bódító idő van: esne az eső, de nem. Hideg van, de nem. Hó is majd csak júliusban lesz (?!).
Ez a szám és ez a pár gondolat szerintem viszont már elég indok arra, hogy a szeretteinkkel legyünk, vagy éppen barátainkkal (akiket ugyebár evidens, hogy szeretünk) töltsük a délutánt. De ma ne a fergeteges partizásoké legyen a főszerep. Sokkal inkább egy meghitt beszélgetés, sok lelkizés, sőt egy 10 perces néma csöndet a szerelmünk szemében elkalandozva... igen, szerintem ezeket írná fel az orvos mindannyiunknak. Én a magam részéről sétálok cseppet a tópart felé, bóklászom a városban, esetleg leülök valamerre egy lépcsőfokon elmélkedni, emlékezni a szépre, vagy esetleg nem jutok el odáig, mert a zongorán teremtek itthon egy kis meghittséget.

Tehát a recept adott: Sok-sok szeretet... Ennyi már elég is egy kellemes délutánhoz nem?

Mindenkinek kellemes, lágy délutánt és további szép napot kívánok.

A számot az alábbi linken tudjátok letölteni:
https://app.box.com/s/dl9vn040b8ggudyousxq

Egy csepp a tengerben

Sziasztok ismét!

Gondolom a szép képekért, fotókért mindenki odáig van, mint én is. A mai nap úgy látszik, tele van varázslattal, és egy ilyen napon, illene a nem létező szokásaimtól eltérően egy különleges bejegyzést közzé tennem.

Az élet egy csodálatos kép, amit a Fotós, a művészet élethű festésze alkot meg. Régebben nekem is szokásom volt fotósként (hobbiból) felmeni a tériszonyommal egy-egy hotel tetejére, vagy emeletes házak tetejére, és az eget fotózni. Alkonyatkor például az ég gomolyfelhői tűzlabdaként járták be az eget, amit nekem azonnal le kellett fényképeznem, és bár tudásom nincs sok a témában, de élveztem. Van egy remekbe szabott, kedves és szenvedélyekkel teli barátom, aki ugyanúgy él a fotózás művészete iránt, ahogy én is a zene iránt. Rengeteg képét szívesen csodálom, mert a többi és szokványos fotós, illetve magát facebook celebnek tituláló értéktelen kis mókuskával ellentétben, ezek a képek élnek. Nem egy alkalommal volt, hogy egy-egy ilyen kép rángatott vissza a hangszer mögé, amikor már teljes volt a kétségbeesés. Igen Maya, rólad van szó!

Az illető leányzót (lassan kész nő lesz) még az iskolabuszról ismertem meg, és a stílusa megragadott, mondhatni, visszaadta a hitem az emberiségben, mondván, mégsem kell elpusztítani, majd csak 10000 év múlva.

Én a személyes véleményem alapján - bár ő magát egy cseppnek tartja a tengerben - egy olyan cseppnek tartom a tengerben, ami nélkül a többiek kiapadnak, kiszáradnak, és selejtté válnak. A tűz amit az előző bejegyzésemben írtam, nála megjelent, és ez ugye már egy jó dolog.

Végezetül egy nyilvános és személyes üzenet ennek a cseppnek:
Létezik barátság időn és téren át. Illetve, ugyebár a harcok ellenére, én azt mondom, hogy a legjobb harcosok a kardcsapásaikból is megértik a másikat, és a lelkük legmélyére behatolva tisztelik egymás személyét.

Köszönöm, hogy barátomnak mondhatlak.

https://app.box.com/s/z83yheeecaqc9e6rps7k

A fenti link egy kis bátorítás neki, és mindenki másnak, hogy ne hagyja abba azt, ami a szenvedélyévé vált. A szenvedélyeink miatt vagyunk végül is azok akik.
Mindenkinek további szép napot! :)

Great balls of fire

Sziasztok!

A mai kis sztorimra egy közismert szám adott ihletet. Jerry Lee Lewis - Great balls of fire.

Ez a szám egy vérpezsdítő rock and roll őrület, magától a Gyilkostól. A héten valahogy egyre jobban kezdem azt érezni, hogy túl sok az energiám, és ezt megpróbáltam kiélni. Ekkor találtam erre a dalra rá. Nos, a végeredménye egy pillanatragasztós délután lett, amikor a billentyűket operálhattam vissza, mert néhány kitört... Hát igen... Miért is nem szabad vandálkodni... Várjunk, erre egy jó indok sincsen ;)

A történet egy buli alkalmával indult, ahol ugyanis (a nevét nem árulhatom el) jelmezben kellett részt venni, míg a háttérben az ital bűzét már nem is hallva, Deathcore és Hard Metal szólt . Eléggé kiélhetetlennek találtam a helyet, de a barátokkal mindenki szívesen elvan nem? :)

Amikor kicsi voltam, édesanyámmal állandóan Dollyt, Fenyőt és Szandit hallgattunk, ami egy nagyon jó élmény volt. A saját kis szemszögem alapján el is hittem amiről énekelnek, és így volt egy ilyen szempontból boldog gyermek és tinédzser-korom. Ezekben valahogy láttam egy jövőképet, hogy milyen is lehet egy igazi magyar jelen. Nem kívánok társadalomkritikába bocsátkozni, de annyira szívesen, hogy előszeretettel élnék egy olyan világban amit megénekeltek. Ugye milyen jól hangzik? Csak kimégy az utcára és már jó a kedved. Este bulik vannak, ahol bajod nem eshet, mert szeretnek téged, ahogy mindenki mást is. Az utca mentén pedig amerre mész, Rock and Roll szól. Nálam ez egy álom kép, de sebaj, ha mást nem, akkor csináljunk a mából egy nagyon jó bulis helyet.

Mára ennyi lenne, és a végére még egy kis kívánságomat hadd mondjam el nektek:

Azt írták Magyarországról, hogy itt szomorú emberek laknak. A kívánságom, hogy legyünk boldogak. Nem a másik kárán, de legyünk boldogak.

És akkor ha már, ha lúd, legyen kövér: egy kicsit lightosabb dal, mint a fenti, de remélem a hasonló stílusa miatt elnyeri tetszéseteket: https://app.box.com/s/8u0qe59adm3s033oh381 (letöltő link)

Time to say goodbye

Kedves Blogolvasók!

Eljött az ideje az első bejegyzésemnek, és a zenés naplóm első oldalának.

A mai nap is úgy indult mint a többi: felkeltem (milyen csodás) és leültem gyakorolni. A terítéken egy gyönyörű szép szám volt, melynek címe: Time to say goodbye. Amint leültem a zongora elé, egyszerűen... elárasztottak a képek. Hallgattam a melódiákat, és csak szálltam a dallammal. Volt egy személyes emlékem ehhez a dalhoz. Ugyebár, mindenkinek az életében előjön az a bizonyos személy. Az, aki miatt szárnyal, és élvezi az életet, csak mert él. nálam is ott volt, és ahogy a dal szól: Time to say goodbye. Ez egy érdekes történet, ugyanis egy szalagavatón került elő eme opusz, mégpedig egy kis szerenád kíséretében. Ám a sors végül visszavonta tőlem ezt az esélyt, de végül utolért, és ahogy a címe szól: Time to say goodbye, és őt többet nem láttam... Remélem jól van.

A nap további részében egy kellemes séta keretén belül volt időm ezeket újragondolni.

A dalt ahogy én "megéltem" innen tudjátok letölteni: https://app.box.com/s/0g8i07dfnk1wjxm85cm0

Bemutatkozó

Sziasztok!

Vajon mit is írhatnék így legelsőnek... ránéztem pár blogra, hogy miként is néznek ki, vagy éppen milyen módon is írnak, rakják össze... szóval a formaságokat. Rájöttem, miközben az ágyban feküdtem, és rengeteget törpöltem azon, hogy azt a sok-sok gondolatot, ami olykor megszületik, azt le kellene írnom, mert később már nem fogok emlékezni rá. Rettenetes, hogy milyen szórakozott vagyok... ^^

Viszont most, (végül) én is beadtam a derekam, és belekezdek eme "naplóba", amely inkább rengeteg (remek és ostoba egyaránt) gondolat tárháza kíván lenni.

A témája, a címhez és hozzám méltóan a zene és a lélek, a gondolatok kapcsolata lenne, valamint hogy én hogy és miként élem ezeket meg.

Elöljáróban annyit, hogy nyáron leszek 21 (és ekkor fogok először leállni valakivel játszani egy Black Jacket), rengeteget zongorázok, és olykor versek, valamint prózák formájában próbálom szeszélyeimet kiélni.

Remélem, hogy ez a bevezető valamelyest felcsigázott néhány embert, mert így legalább lesz (talán) aki elolvassa, és (remélem) tetszeni is fog neki amit itt talál.