Sziasztok!
A mai szösszenetet a címadó dalnak köszönhetitek. (Túl sok mindent asszociálok össze egy-egy dallal kapcsolatban, de ez van)
A szokásos felállás volt, vagyis leültem gyakorolni.... (mintha mást nem is csinálnék nem igaz?) A Moon River, egy olyan szám volt, aminek a keringős jellege miatt számomra egy kisebb agybajt jelentett, de valahogy átverekedtem magam rajta. Kiváló erre a szombatra nemde? De ma nem egy keringőt, hanem egy jazz-esebb dalt hoztam. A jazz egy gyönyörű dolog, ha van időnk és kedvünk elmélkedni. Gondolom kitaláltátok, hogy ma az elmélkedés lenne a téma.
Mint legutóbb is, most is egy saját sztorival indítanék:
Egy régi ismerősömmel összekaptunk, és emellett a suliban is voltak bajok, meg úgy itthon is általánosságban; Szóval voltak bajok, ahogy egy barátom mondta nekem tegnap. Kissé besokalltam, persze ezt nem hoztam senki tudomására, és leültem gyakorolni. Előjött a Moon River is, és a gondolatok elkezdtek sorakozni. Mire a szám véget ért, ami mikor az órára néztem volt egy órás is, rá kellett döbbennem, hogy
1) több ilyen magamra fordítható idő kellene
2) Megnyugodtam, és már kerestem megoldásokat a bajokra
3) Hirtelen semmivé váltak a negatív gondolatok, és elpárologtak. Bár ott voltak a levegőben, de láttam kiutat.
A véleményem nem változott az óta sem: mindenkinek kell némi csendesen, lágy élvezetekkel (pl. forró fürdő, kellemes zene, egy pici csoki evés a kandalló mellett, miközben lágy jazz szól a háttérben, és eszünkbe jut: annyira nem rossz élni)
Egy ilyen, sőt sok-sok ilyen pillanatot kívánok mindenkinek, mint amihez hasonlót én is átéltem.
A dalt (nem az egy órásat) itt tudjátok letölteni:
https://app.box.com/s/llc1706fdrbvjhdud9u7
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése